Kedves Érdeklődő!

Ha a kérdőív kitöltése után jutott el erre az oldalra, először is engedje meg, hogy megköszönjem, hogy segítette a munkámat!

Az elmúlt hetekben egy számomra érdekes területtel kezdtem el foglalkozni, az információbiztonság tudatossággal. Ezzel a kérdőívvel arra keresem a választ, hogy az átlagos munkavállalók milyen ismeretekkel, szokásokkal rendelkeznek a munkavégzésük során és a szabadidejükben az adatok biztonságos kezelésével kapcsolatban.

Ebben a bejegyzésben megmagyarázok néhány, a kérdőívben is feltett kérdést, és adok pár tanácsot az adatok biztonságosabb kezeléséhez:

Le szokta-e zárni a számítógépet, ha munkavégzés közben abbahagyja a tevékenységet (kimegy a szobából, mással kezd el foglalkozni stb.)? 

Távollétében illetéktelenek hozzáférhetnek az Ön által használt eszközökön tárolt adatokhoz. 

Tipp: a Ctrl, az Alt és a Del billentyűk egyidejű lenyomása után válasszák a „Számítógép zárolása” funkciót vagy a „Windows” billentyű és az „L” billentyű egyidejű lenyomása aktiválja a számítógép zárolása funkciót. (Ez az eljárás csak akkor hasznos segítség, ha be van állítva a jelszavas képernyővédelem.)

Ha abbahagyja a munkát, le szokta-e választani a külső adathordozókat a számítógépről? 

Az eszközben hagyott adathordozók (pendrive, CD) eltulajdonításával az azon szereplő információk illetéktelen kezekbe kerülhetnek.

Tipp: soha ne hagyjon adathordozót az eszközben.

A munkavégzés végeztével kikapcsolja-e a számítógépet? 

A bekapcsolva hagyott eszközökön - ha nincs beállítva rajta automatikus képernyőzár - tárolt adatokhoz az Ön távollétében illetéktelenek ismerhetik meg az eszközön tárolt adatokat.

Tipp: mindig kapcsolja ki a számítógépét ha befejezte a munkát.

Munkavégzés során, ha elhagyja a szobát, be szokta-e zárni (kulcsra) az irodát? 

Távollétében illetéktelenek férhetnek hozzá az eszközön tárolt adatokhoz, az asztalán, bútorzatban tárolt adatokhoz.

Tipp: lehetőség szerint zárja be az irodáját, pakolja el az iratait, adathordozóit, zárja el azokat mások számára nem hozzáférhető helyre.

Ha munkahelyi adatokat publikus helyen dolgoz fel, fordít-e figyelmet arra, hogy illetéktelenek ne ismerjék meg az adatokat (mások ne hallják a telefonbeszélgetést, ne lássák a monitort/kijelzőt, amikor dolgozik stb.)? 

A nem ellenőrzött területen történő adatfeldolgozás során illetéktelenek kihallgathatják a telefonbeszélgetéseit, leolvashatják az adatokat az eszközei kijelzőiről stb.

Tipp: fordítson figyelmet arra, hogy lehetőség szerint illetéktelenek ne hallják a beszélgetéseit, ne láthassák a kijelzőjét. Különösen akkor, ha felhasználó nevét és/vagy jelszavát írja be.

Van-e tudomása arról, hogy a munkáltatója rendelkezik a fénymásoló/hálózati nyomtató berendezések merevlemezeinek meghibásodása esetén követendő eljárásrendről?

A beépített adattárolót tartalmazó eszközökön maradhatnak adatok a korábbi munkafolyamatokból.

Tipp: ha van lehetősége, hívja fel az illetékesek figyelmét, hogy az adathordozón érzékeny adatok lehetnek, amikhez illetéktelenek is hozzájuthatnak.

Ha használ jelszót, megfelelő erősségűnek ítéli-e a jelszavát? 

A nem megfelelő erősségű jelszó feltörése napjainkban egyre gyorsabban kivitelezhető a hozzáértők számára.

Tipp: használjon legalább 12 karakter hosszúságú, speciális karaktereket is tartalmazó, lehetőség szerint Önnel kapcsolatba nem hozható jelszót. Lehetőség szerint a különböző eszközökön használjon különböző jelszavakat.

Cserélje rendszeresen, lehetőség szerint néhány havonta a jelszavait.

Készít-e biztonsági mentést az Ön számára fontos adatokról? 

A biztonsági mentéssel megakadályozható az adatok végleges elvesztése az eszközök meghibásodása esetén.

Tipp: rendszeres időközönként archiválja adatait, amelyekről visszaállíthatja a fontos file-okat. 

Fordít-e figyelmet arra, hogy az Ön vagy munkaadója számára fontos adatokat (személyes adatok, üzleti titkok, minősített adatok), ha Önnek vagy a munkáltatójának nincs rá tovább szüksége, megsemmisítse? 

A szemetesbe dobott iratok illetéktelen kezekbe kerülhetnek.

Tipp: lehetőség szerint használjon iratmegsemmisítőt, vagy törekedjen arra, hogy iratokból ne lehessen adatokat visszaállítani (égesse el azokat, vagy vágja apró, nehezen összerakható darabokra ollóval.

A demográfiai adatok a statisztikai értékeléshez szükségesek.

Tipp: lehetőség szerint ne öregedjen meg! ;)

Glorie (1935 - 1958)

HSwMS Helsingborg (2009 - )

"Optical fire control inspired optical counter-measures. Hull camouflage and mast baffles to break up the straight lines required by coincidence rangefinders.

Ironically, the target of these countermeasures, the Imperial German Navy, used stereoscopic systems immune to them."

Forrás: io9.com

A tengeren lebegő monumentális műanyaghalmok valóságos úszó szemétszigetek. Egy részről az emberiség szégyene ez, a környezetszennyezés mementója. Másrészt viszont a természetet nem könnyű zavarba hozni, az élet még ezeken a sivár műanyagkupacokon is megvetette a lábát.

Az igen nagy változatosságban megfigyelhető mikrobatelepeket felfedező tudóscsoport plasztikszférának nevezte el az új élőhelyet. A plasztikszféra létezése és az a tény, hogy az áramlatok hátán a szemétszigetek gyakorlatilag az egész Földet bejárják, már önmagában rengeteg kérdést vet fel.

A tudósok nem csak arra keresik a választ, hogy egyáltalán mik ezek az élőlények. Fontos megismerni azt is, hogy miként hatnak a környezetükre, és hogy mennyiben befolyásolják a tengeri ökoszisztémát.

A begyűjtött mintákban több mint ezer különböző baktériumsejtet találtak, egy egész kis életközösség virágzik a műanyagon. Az egyszerű, szervetlen anyagokkal táplálkozó algák és baktériumok, az őket fogyasztó lények és "ragadozók" komplex közösségeinek létrejöttét az utóbbi bő fél évszázad alatt a tengerekbe került hulladék tette lehetővé.

Ezek az organizmusok mások, mint a természetes anyagokon élő társaik, hiszen a műanyag teljesen más tulajdonságokkal rendelkezik. Például sokkal lassabban bomlik le. Arra is találtak bizonyítékot, hogy a mikrobák bizony szerepet játszanak a műanyag lebontásában: a megvizsgált anyagok felületén mikroszkopikus repedéseket és mélyedéseket találtak.

Aggodalomra ad okot, hogy az úszó halmok egy újfajta közlekedési módot jelentenek a káros egysejtűek számára is. Az egyik mintán például hemzsegtek a Vibrio nemzetséghez tartozó baktériumok, amelyekhez a kolera és más emésztőrendszeri betegségek kórokozói is tartoznak.

Forrás: www.hir24.hu

A rendkívüli időjárás megnyilvánulásának egyes jellemző módjai:

Szélvihar

Azok közé a természeti csapások közé tartozik, amelyek rendkívüli mértékű kialakulása a megyében nem jellemző, de gyakorlatilag bárhol előfordulhat. Ritkán következik be önállóan, olyankor az okozott kár néhány településre korlátozódik. Jelentős károkat tud okozni mind a magán-, mind az önkormányzati épületekben és a közműrendszerekben. Hatása megsokszorozódhat, ha heves esőzéssel, havazással vagy jégveréssel társul.

Felhőszakadás

Azok közé a természeti csapások közé tartozik, amelyek a megyében gyakran előfordulnak, de csak ritkán éri el azt a mértéket, ami szükségessé tenné a polgári védelem beavatkozását. Ha bekövetkezése szélviharral együtt, vagy a tavaszi hóolvadás időszakában fordul elő, akkor az okozott kár is jelentősebb.

Jégeső

Ezen természeti csapás meglehetősen nagy károkat okozhat, melynek mértéke nagyban függ a lehulló jégdarabok méretétől. Többnyire lokálisan fordul elő, általában nagyon kis területet érint, de leggyakrabban heves esőzés és/vagy erős szél kíséri.

Hőségriadó

Az Országos Meteorológia Szolgálat (www.met.hu) mérései alapján a nyári hónapokban hőségriadót rendelhetnek el. A hőségriadó háromfokozatú. Az első fok tulajdonképpen egy figyelmeztetés, ezt akkor rendelik el, ha a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 °C fokot. Másodfokú a készültség, ha a középhőmérséklet 27 °C fok fölé emelkedik, vagy legalább három egymást követő napon meghaladja a 25 °C fokot. Harmadfokú hőségriadóról akkor beszélünk, ha legalább három egymást követő napon 27 °C fok fölött alakul a napi középhőmérséklet. A hőségriadó mindig adott helységre vonatkozik.

A kiürítést megalapozó riasztási fokozatok meghatározása

NARANCS (másodfokú) riasztási fokozat esetén az adott térségben/régióban viharos szél alakulhat ki, azaz a következő óráktól a szélsebesség meghaladhatja a 17 m/s-ot. A legerősebb széllökések meghaladják a 17 m/s-os sebességet (61 km/h), de nem érik el a 25 m/s-os (90 km/óra) erős vihar fokozatot. Az erősebb fák törzse hajladozik, ágak törhetnek le, sőt a szél erősödésével kisebb fatörzsek is kitörhetnek, akár a cserepet is lesodorhatja a tetőről. Viharos széllökés hosszú szeles periódushoz, vagy a nyári félévben csak a zivatarok környezetére a következő óráktól zivatar várható. A régióban legalább egy zivatarcella kialakulása várható. A zivatarok környezetében viharos erősségű szélrohamok is előfordulhatnak. A heves csapadékhullás következtében gyorsan leromlik a látás. A hirtelen lezúduló nagy csapadékot jégeső is kísérheti. Villámlás, mennydörgés is kapcsolódik a jelenséghez.

PIROS (harmadfokú) riasztási fokozat esetén az adott térségben/régióban extrém erős szél alakulhat ki, azaz a következő óráktól a szélsebesség meghaladhatja a 25 m/s-ot. A legerősebb széllökések meghaladják a 25 m/s-os (90 km/óra) erős vihar kategóriát, illetve adott esetben akár elérhetik vagy meghaladhatják a 33 m/s-os (119 km/h) orkán fokozatot. Ezen szélsebességek komoly károkat okozhatnak. Az extrém erős széllökések társulhatnak tartósan viharos szélhez (tipikusan erős hideg frontbetörések esetén) vagy a nyári félévben csak a heves zivatarok környezetére korlátozódóan is, a következő óráktól heves zivatar várható. A fentinél veszélyesebb zivatarok, amelyekhez extrém erős szél (legalább 25 m/s), 2 cm-t elérő vagy azt meghaladó jégméret és esetenként felhőszakadás méretű csapadék társulhat (néhány óra alatt 30-50 mm-nyi csapadék is hullhat).

A NAIH újabb levelemre válaszolt. Állampolgárként teljesen elégedett vagyok az államapparátus működésével. ; )

A levél sorai nagyon diplomatikusak, egyszersmind telve vannak tartalommal. Ismeretükben újabb megkeresést kell írnom a meg nem nevezett közigazgatási szervnek - ezúttal nyomatékosabbat. : )

Íme Dr. Péterfalvi Attila Elnök Úr stábjának újabb válasza:

"Tisztelt Uram!

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) címzett levelében több kérdésben kérte az állásfoglalásomat. Tekintettel arra, hogy Ön a levelében nem jelölte meg pontosan, hogy melyik közigazgatási szervnek a közérdekű adatok megismerésével és közzétételével kapcsolatos eljárását sérelmezi, ezért a levelére az alábbi általános tájékoztatást adom.

1. Az első kérdése arra vonatkozott, hogy a közigazgatási szerv hivatalos címének kell-e tekinteni a közzétett e-mail címet.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 32-37. §-ai meghatározzák azt, hogy mely közfeladatot ellátó szerveknek és milyen módon kell az Infotv. melléklete szerinti általános közzétételi lista szerinti adatokat az internetes honlapjukon közzé tenni. Az Infotv. melléklete meghatározza, hogy a közfeladatot ellátó szervnek hivatalos elektronikus levélcímét hozzáférhetővé kell tenniük a honlapon. Az Infotv. 35. § (1) bekezdése értelmében a közigazgatási szervnek gondoskodnia kell az adatok pontosságáról és naprakészségéről.

Ennek megfelelően álláspontom szerint a közigazgatási szerv honlapján közzétett elektronikus levélcím hivatalos elérhetőségnek tekinthető.

2. A második kérdése vonatkozásában arról tájékoztatom, hogy az Infotv. 28. § (1) bekezdés úgy rendelkezik „a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be.”

Ennek megfelelően álláspontom szerint nincs akadálya annak, hogy Ön elektronikus levél formájában igényelje a közérdekű adatokat.

A kérdése második felével kapcsolatban arról tájékoztatom, abban a kérdésben, hogy az Ön által aláírt, nyomtatott és az elektronikus leveléhez „.pdf” kiterjesztésű fájlként csatolt levelet a bíróságok kötelesek-e bizonyítékként elfogadni, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.) a bizonyításra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Mind a Pp. , mind a Be. a szabad bizonyítás elvét követi, vagyis az egyes bírók szabadon mérlegelhetik azt, hogy milyen bizonyítékokat fogadnak el a perben.

3.A levele harmadik pontjában azt a kérdést tette fel, hogy „honnan számít a 30 napos válaszadási határidő elektronikus levél formájában benyújtott kérelem esetén.”

Tájékoztatom arról, hogy az Infotv. 29. § (1) bekezdése értelmében „a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.” Az Infotv. 29. § (2) bekezdése kimondja, hogy „ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell.”

Vagyis főszabály szerint a közérdekű adat megismerése irányuló igényt 15 napon belül kell teljesítenie a közfeladatot ellátó szervnek, amelyet indokolt esetben egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthat. Álláspontom szerint a határidőt a kérelem beérkezését (ami általában megegyezik az iktatás időpontjával) követő naptól kell számítani.

4. Az utolsó kérdése vonatkozásában arról tájékoztatom, hogy amennyiben nem kap visszaigazolást a közfeladatot ellátó szervtől arról, hogy a közérdekű adat megismerése irányuló igényét megkapta és iktatta, akkor célszerű egy újabb elektronikus levélben még egyszer megkérni a közfeladatot ellátó szervet arra, hogy nyilatkozzanak arról, a kérelmét megkapták-e vagy sem. Emellett Önnek természetesen lehetősége van a közigazgatási szerv más elérhetőségén keresztül (például telefonon, faxon vagy postai levélben) is tájékoztatást kérni.

A személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő ügyben forduljon a Hatósághoz továbbra is bizalommal.

Budapest, 2012. május 24.

Üdvözlettel: 

Dr. Péterfalvi Attila

                       elnök"

Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. hódmezővásárhelyi üzemében a társaság alaptevékenységéből fakadóan az állati melléktermékek feldolgozása során jelentős mennyiségű állati eredetű zsír keletkezik. Ennek bizonytalan értékesíthetősége, tárolásának többletköltségei, továbbá az a tény, hogy a zsír hőértéke kiemelkedően magas, ösztönözte a vállalat vezetését arra, hogy vizsgálja meg e termék energetikai felhasználásának lehetőségeit, annál is inkább, mivel az állati eredetű zsír megújuló energiahordozónak minősül.

Az ATEV Zrt. hódmezővásárhelyi gyárában lévő egyik földgáztüzelésű, technológiai gőzt előállító kazánját cserélték zsír és földgáz tüzelésére alkalmas égővel felszerelt kazánra. A 2011-ben elkészült beruházás a létesítményben évi 2600 tonna állati zsír energetikai hasznosítását és 2,6 millió köbméter földgáz kiváltását tette lehetővé.

Szelektív hulladékgyűjtésnek nevezzük azt a folyamatot, amikor valaki a háztartásban keletkező, a számára már felesleges, de hasznosítható anyagokat külön gyűjti, és megfelelő módon adja tovább hasznosításra, ipari feldolgozásra.

Amennyiben jó minőségű válogatott hulladékot kívánunk nyerni, az osztályozást a hulladék keletkezési helyén kell elvégezni, azaz az egyes háztartásokban, gyárakban, hivatalokban és intézményekben, stb.

Az egyes hulladék összetevők külön-külön, anyagfajták szerinti begyűjtését szelektív hulladékgyűjtésnek nevezzük.

Szelektív hulladékgyűjtési rendszerek

Gyűjtőszigetek

Az őrzés nélküli, éjjel-nappal rendelkezésre álló szigeteken a lakosság térítésmentesen helyezheti el a különválogatott papír-, műanyag-, fém-, fehér és színes üveghulladékát, valamint a kiürült italos kartondobozokat.

A „zöldszigeteken” található konténerek különböző színűek, de tábla is jelzi a gyűjthető hulladékok fajtáit, valamint a konténereken elhelyezett matricák is mutatják, melyik edénybe milyen csomagolási hulladék helyezhető el. A „zöldszigetek” közintézmények, üzletek, bevásárlóközpontok, lakótelepek, forgalmas, könnyen megközelíthető csomópontok közelében lettek kialakítva.

Nagyon fontos a gyűjtőedények megfelelő használata, mivel a helytelenül elhelyezett hulladékokkal tönkretehető mások fáradságos munkája. Ha háztartási hulladék kerül a konténerekbe, az addig szétválogatott anyagokat már nem lehet hasznosításra előkészíteni.

A szigetek edényeinek ürítése:

A papír és műanyag hulladékgyűjtők ürítését öntömörítős hulladékgyűjtő járművek végzik, más–más napokon, így a kétféle hulladékot külön tudják kezelni. Az üveghulladék ürítésére általában kéttengelyes, speciális darusautó szolgál, amely billenő rakterű. Az autók billenő felülete osztott, így lehetőség van egy alkalommal a kétféle üveghulladék külön történő begyűjtésére: külön rekeszbe kerül a színes, külön rekeszbe a fehér üveg hulladék.

A szigetekről begyűjtött hulladékok sorsa:

A szelektíven gyűjtött hulladékot a szelektív hulladékkezelő részlegekre szállítják be, ahol a válogatást követően a papír és műanyag esetében bálázásra kerülnek, az üveget pedig ömlesztve tárolják.

Mindezek átvételéről a további hasznosítást végző gazdálkodó szervezetek gondoskodnak.

Házhoz menő, zsákos gyűjtés

A családi házas övezetekben a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabbá tétele érdekében folyamatosan kerül bevezetésre a házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés.

A gyűjtés lehetőséget teremt arra, hogy a hasznosítható csomagolási (papír- és műanyag-) hulladékokat otthonaikban gyűjthetik a kertes házban élők, a zöldszigetekről már ismert zsákokban.

A zsákokon általában felirat mutatja, hogy melyik zsákba milyen hulladékot tehetnek. Ezt a tájékoztatást érdemes betartani, mivel ha nem a megfelelő hulladék kerül a zsákba – például bio-, vagy háztartási hulladék gyűjtésére használják – a hulladék-gazdálkodóknak nem áll módjában elszállítani azokat.

A szelektálásból – a környezet megóvása mellett – anyagi előnyök is származnak, hiszen ha lecsökken a háztartási hulladék mennyisége, a hulladékkezelési díjnövekedés is mérsékelhető, mivel a díj fizetésének alapjául a keletkező hulladék mennyisége szolgál.

Felügyelettel ellátott hulladékudvar

A felügyelettel ellátott hulladékudvar olyan zárt területtel és szakképzett személyzettel ellátott gyűjtőhely, ahova több fajta és nagyobb tömegű, előre szelektált hulladék rakható le.

Tudnivalók a Hulladékudvarokkal kapcsolatban:

• A Hulladékudvarok szolgáltatásai a háztartásokban keletkező hulladékok szokásos mennyiségéig – ingyenesek.
• Az udvar csak a háztartásokban – tehát nem az iparban és a kereskedelemben – képződő hulladékok befogadására szolgál.
• A Hulladékudvarban háztartási hulladék nem adható le.

Tűzszerészek kiképzésének realisztikusabbá tételéhez nyújt segítséget a Ti Training nevű cég legújabb fejlesztése. Az eszköz elektromos árammal rázza meg viselőjét, ha az kiképzés közben működésbe hoz egy képzeletbeli robbanószerkezetet.

A kis fekete, műanyag "robbanószerkezetek"  nyomásérzékenyek. Amikor működésbe lépnek, az aknák rádiójelet bocsátanak ki, amelyek egy  övre kapcsolt eszközt aktiválva fájdalmas elektromos ütést mérnek az óvatlan katonára. A kiképzőknek távirányítással szintén lehetőségük van működésbe hozni az eszközt. Az áramütés szabályozható: 7-től 40 milliamperig állítható az erőssége.(Referencia for dummies: az emberi testbe jutó, szíven áthaladó 0,05 amper (= 50 milliamper) erősségű váltakozó áram már halálos lehet.)

"Megváltoztatja a kiképzés filozófiáját. Ha úgy kezdesz hozzá a gyakorlathoz, hogy tudod, semmilyen következménye nem lesz, ha valamit elrontasz, nem fogsz eléggé fókuszálni a feladatra" állítja Greg Otte, a Ti Training elnöke. 

A tesztben résztvevő tengerészgyalogság nem száz százalékosan elégedett az eszközzel. Gerald Roeder őrnagy, a tengerészgyalogság műszaki kiképző iskolájának robbanóanyagokért felelős kiképzőrészlegének vezetője így összegez:

"Nem pont úgy működik, mint szeretnénk. Kiképzés közben nem tudjuk szabályozni a rádiójel által működésbe hozott sokkolókat. Gyakorlatilag mindenki, aki egy akna rádióadójának hatósugarában tartózkodik, függetlenül attól, hogy egy esetleges akna robbanásának hatósugarában lenne-e, vagy sem, kap a dózisból."

Ezért visszaküldték a gyártónak további fejlesztésre.

Fényes jövő előtt állnak ugyanakkor az úgynevezett "zöld" kiképzőanyagok. Más, robbanóeszközök hatásának szimulálására alkalmazott eszközök, mint pl. füst, hanggránát, stb. környezetre káros anyagokat bocsátanak ki magukból, míg az új eszköz nem hagy maga mögött csak maximum nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket.

Mind a fejlesztők, mind a majdani alkalmazók azt remélik, hogy az új eszköz segít a kiképzésben. Realisztikusabbá téve azt felkészíti a katonákat a stresszes bevetési helyzetekre. Továbbá magát a kiképzési gyakorlatot is élethűbbé teszi, ezzel is hangsúlyozva, hogy a kiképzés nem játék. Másik előnye, hogy amíg egy füstgránáton áthaladó jármű utasai az egészből szinte semmit nem éreznek, addig az elektromos eszköz a rádióhullámai közvetítésével mindenki számára nyilvánvalóvá teszi, hogy robbanás történt.

"Ha nincs következmény, annak nincs következménye. A kiképzést nem veszik komolyan. (Az áramütés) élethűbbé teszi a gyakorlatot, anélkül, hogy bármilyen sérülést okozna", mondja az őrnagy. 

Fred Hartman, az Institute for Defense Analyses munkatársa viszont állítja: "a kutatások nem igazolják egyértelműen a fizikai stimuláció (pl. áramütés) hatékonyságát, ha hibát követnek el kiképzés alatt. Ugyanaz a megerősítés érhető el villogó lámpák, vagy hangos szirénák használatával, amik tudatják az érintettel, hogy valamit sikerült rendesen eltolnia." 

A Ti Training termékei kereskedelmi forgalomban megvásárolhatóak. Az aknák darabja 1200$, míg a sokkolók 475$ körül megkaphatók.

Ha már szelektív hulladékgyűjtés, akkor jöjjön pár szó a főbb anyagtípusokról.

PAPÍR

A háztartási hulladék 24 százaléka papír.

Miből készül?

A papírgyártás fő alapanyaga a fa, de fontos alapanyag a rongyhulladék is. A szelektív hulladékgyűjtési rendszerek elterjedésével, gazdasági és környezetvédelmi okok miatt, egyre jelentősebb nyersanyaggá vált a hulladékpapír is.

Hasznosítás

A hulladékpapírból előállított papír gyártásához sokkal kevesebb energiára van szükség, mint a fából vagy rongyból készülőhöz. Az újrapapír minden tonnája kb. 12 fát kímél meg a kivágástól, továbbá 31,8 m³ vizet, 3 m³ lerakóhelyet 4,1 MW áramot és 280 l kőolajat takarít meg.

Az újrahasznosítás alapfeltétele, hogy a hulladékpapír ne legyen zsíros, ételmaradékkal szennyezett és a fóliázott, esetleg kevert anyagú, laminált vagy felületkezelt papírok ne kerüljenek a papírhulladékok közé. A begyűjtött papírhulladékot elsősorban anyaguk szerint (újságpapír, kartonpapír) válogatják szét.

A használt papírból jó minőségű hajtogatott kartondobozok, konyhai papír törlőkendők, írólapok, füzetek stb. készülnek.

MŰANYAG

A háztartási hulladék 10 százaléka műanyag.

Miből készül?

A műanyagok kőolajból, széntartalmú vegyületekből kémiai reakciók által létrehozott anyagok. Földünk kőolaj készlete véges, és ez az ásványkincs nagyon hosszú idő alatt újul meg. A műanyagok a környezetben nem, vagy csak igen lassan bomlanak le, egyes fajtájuk égetése során veszélyes, egészségre káros anyagok keletkeznek.

Hasznosítás

A begyűjtött műanyag csomagolóanyagokat a válogatóban fajtánként válogatják szét, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd a műanyag darabkákat vegyszerek felhasználásával megtisztítják a szennyeződésektől. A megtisztított műanyagdarabkákat ezután felolvasztják, és regranulálják. Az így nyert félkész terméket többek között palackok, műanyag kerti székek, virágládák és csövek előállításához használják fel, de jelentős a textilipari felhasználás is.

ITALOSKARTON-DOBOZ CSOMAGOLÁS

Miből készül?

A többrétegű italos kartondobozok családja a háromféle anyagtípusból készülő, úgynevezett társított csomagolóanyagok kategóriájába tartozik. Alkotóelemei: a papír, a műanyag (polietilén) és az alumínium. A csomagolóanyag ezen alkotók egymásra rétegezéséből áll, minimum 75%-ot képvisel a kartonpapír, amelyen kívül egy polietilén réteg helyezkedik el, belül pedig egy újabb polietilén réteget követően 5%-nyi alumínium, s végül még két polietilén réteg, amely elválasztja a folyadéktól a csomagolást.

Hűtés nélkül is hosszú ideig megőrzi a termék frissességét, így szállítása és tárolása során energiát lehet megtakarítani. Emellett a csomagolások kis tömege és kedvező alakja is hely- és költségkímélő szállítást, tárolást eredményez.

Hasznosítás

Az italos kartondobozok mintegy ¾ részben papírt tartalmaznak, a papírgyárakban papírpépesítéssel választják el a papírt a többi alkotóanyagtól (műanyag, alumínium).

Az újrahasznosított rostszálakból számos új papírtermék készül: papírzacskó, papírtörülköző, jegyzetfüzet, papírdoboz stb. A maradék anyagok (polietilén, alumínium keverék) további kezelést igényelnek, aminek egyik módszere az energetikai hasznosítás a városi hőerőművekben, vagy a cementgyári hasznosítás. Van olyan újrahasznosítási eljárás is, amikor alkotórészeire bontják a társított csomagolóanyagot és így a műanyagból vödröket, kerti bútorokat készítenek. Az alumíniumot beolvasztják és új alumínium termékek készülnek. Egy másik eljárás során nem választják szét a papírt, a műanyagot és az alumíniumot, hanem a dobozokat egyben felaprítják, és préselik. Ezzel az eljárással ún. tektán táblákat gyártanak, amit a bútoriparban használnak fel.

A begyűjtött italos kartondobozokat Németországban hasznosítják.

ÜVEG

A háztartási hulladék 14 százaléka üveg.

Miből készül?

Az üveget kvarchomokból, dolomitból és mészkőből készítik olvasztás útján. A szelektív gyűjtésből származó, apróra zúzott üvegcserepet is ehhez a masszához adják hozzá. A folyékony üveg formázógépek segítségével nyeri el a végleges alakját. Az üvegek színe szerint a csomagolóipar fehér, átlátszó és színes üveget állít elő.

Hasznosítás

A gyűjtőedényekben színük szerint (fehér és színes) külön gyűjtött üveget tisztítás után darabokra zúzzák. Ezt követően a válogatóban mágnes segítségével eltávolítják belőle a fémdarabkákat (gyűrűket, kupakokat). Ezután az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik, azaz újra termékeket készítenek belőle a csomagolóipar számára. Ha válogatva gyűjtik az üvegeket, akkor azok szinte 100%-ban újrahasznosíthatók és a végtermék minősége is szinte azonos az új üvegekével. A folyamat során így 10-20% energia-megtakarítás is elérhető. A szín szerinti szelektálás lehetőséget teremt arra, hogy a fehér üvegből újra fehér üveg legyen. Ha a színes és fehér üvegek összekeverednek, csak színes üveg állítható elő belőlük.

Magyarországon csak a fehér üveget tudják hasznosítani, a színes üvegeket szlovák vállalatok dolgozzák fel.

Egy nemzetközi katonai szakértői csoport hatástalanított, majd megsemmisített 5.000 db líbiai vállról indítható légvédelmi rakétát.

Az amerikai kormány azt feltételezi, hogy a Kadhafi-rezsim összeomlása után 20.000 db ilyen eszköz volt a Kadhafi katonái kezén.

Azt senki sem tudja megmondani, hány darab kerülhetett ki az országból, és most ki rendelkezik felettük...

Íme egy levél a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól, melyben minden kérdésemet korrekten megválaszoltak.

Ügyszám: NAIH-xxxx-2/2012/V

Ügyintéző: dr. xxxxxxx xxxxxxxxx

xxxxx xxxxxx

részére

xxxxxxx@gmail.com

Tisztelt Uram!

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) címzett levelében abban a kérdésben kérte az állásfoglalásomat, hogy személyes adatnak minősül-e a PIN-kód, illetőleg, hogy a hatályos magyar jogszabályok alapján milyen feltételek teljesítése mellett lehet biztonsági kamerákat üzemeltetni.

Beadványával kapcsolatban a következő tájékoztatást adom.

1. Az Infotv. 3. § 1. pontja értelmében érintett „bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.”Az Infotv. 3. § 2. pontja kimondja, hogy személyes adat „az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.”

Az Infotv. 3. § 10. pontja szerint adatkezelés „az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.”

Az Infotv. 4. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.” 

Álláspontom szerint önmagában a PIN-kód nem tekinthető személyes adatnak, csak abban az esetben minősül annak, ha további adatok ismeretében vagy valamely adatkezelési művelet miatt a PIN-kód azonosított vagy azonosítható természetes személyhez köthető.

Így például a levelében leírt esetben, amennyiben a PIN-kód megadását biztonsági kamerák rögzítik, akkor az Önről készült képfelvétel, illetve a felvétel alapján az Önnel kapcsolatba hozható adatok (így például a PIN-kód) személyes adatnak minősülnek.

2. A biztonsági kamerák jogszerű használatának feltételeit a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 2005. évi CXXXIII. törvény 30-31. §-ai tartalmazzák.

Amennyiben az a gazdasági társaság, amelynek az érdekében biztonsági kamerarendszert építettek ki, a felvételeket nem rögzíti, akkor a biztonsági kamerák használatára az Sztv. 30. §-át kell alkalmazni:

„30. § (1) A vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.

(2) A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik.

2005. évi CXXXIII. törvény 28. § (2):

A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni

a) a 26. § (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről, azok lehetőségéről;

b) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;

c) arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak (térfigyelés).

(3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.”

Amennyiben a felvételt rögzítik, akkor a jogalkotó már szigorúbb követelményeket támaszt az adatkezelőkkel szemben:

„31. § (1) Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.

(2) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre

a) nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,

b) nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson, repülőtéren, metrómegállóban) terrorcselekmény és közveszélyokozás megelőzése,

c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint legalább jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása

érdekében kerül sor.

(4) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított hatvan nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítés célja

a) a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,

b) jelzálog-hitelintézeti tevékenységet,

c) befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenységet,

d) értékpapírok letéti őrzését, értékpapír letétkezelését,

e) elszámolóházi tevékenységet,

f) biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet,

folytatóknak a feladataik ellátásához szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme.

(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.

(6) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a (2), a (3), illetve a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt határidő még nem járt le.

(7) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.”

A biztonsági kamerák elhelyezésére, látószögére, az általuk rögzített eseményekre csak az Sztv. 30. § (3) bekezdése fogalmaz meg korlátozásokat – amely szabályt attól függetlenül be kell tartani, hogy a felvételeket rögzítik-e vagy sem –, ezen túlmenően a biztonsági kamerák jogszerű használhatóak, amelyek adott esetben rögzíthetik a PIN-kód megadását is.

Amennyiben az adatkezelő rögzíti a felvételt, akkor a tárolási időn belül biztosítani kell az Ön számára az Infotv. 15.§-ába foglalt tájékoztatáshoz való jogot. Ennek körében az Infotv. 15. § (4) bekezdésével összhangban az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt betekintést biztosítani a felvételekbe, vagy a felvételről másolatot adni. Az Infotv. 15. § (5) bekezdése kimondja, hogy a „tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg.”

Mivel biztonsági kamerák használata törvényi felhatalmazáson alapul, ezért az Sztv. által meghatározott tárolási időn belül Ön nem kérheti az Önről készült felvételek törlését.

Utolsó kérdése vonatkozásában arról tájékoztatom, hogy a biztonsági kamerákkal kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. 

A személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő ügyben forduljon a Hatósághoz továbbra is bizalommal.

Budapest, 2012. xxxxxx. xx.

Üdvözlettel: 

 Dr. Péterfalvi Attila

        elnök

Brüsszel város önkormányzata az európai uniós előírásoknál is sokkal szigorúbb épületenergetikai követelményrendszert fogadott el  - írta a PassiveHouseBuilder.

A lap írásából kiderül: az új városi rendelet értelmében az építkező brüsszelieknek már a tervezettnél hat évvel korábban meg kell felelniük a közel nulla energiafelhasználás új épületek építésére vonatkozó követelményeknek. A belga fővárosban ugyanis már 2015. január 1-jétől csak a passzívház-minősítésnek megfelelő új épületeket lehet majd építeni, sőt az erre vonatkozó előírásokat az épületfelújítóknak is be kell tartaniuk.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló 201O/311EU irányelv értelmében az EU-tagállamok területén 2020 után csak közel nulla energiafelhasználású új épületeket lehet építeni, a középületekre pedig már 2018-ban életbe lép ez az előírás. 

Hulladék vagy szemét?

A hétköznapi életben sokszor használjuk, és gyakran összekeverjük a két fogalmat, pedig lényeges különbség van közöttük.

Szemétnek hívjuk az olyan haszontalanná vált és általában vegyesen tárolt, szétszórt anyagokat, holmikat, amelyeknek további felhasználásáról már lemondtak, kezelésükről, elhelyezésükről nem gondoskodnak.

Hulladéknak azokat a dolgokat, tárgyakat (anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, szennyezőanyag, stb.) nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak, tőlük birtokosuk megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles, és kezelésükről külön kell gondoskodni. Ez a gondoskodás a hulladékok újrahasználatát, hasznosítását és ártalmatlanítását jelenti.

Az újrahasználat a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználását jelenti. Ilyen termékek a többször felhasználható, újratölthető csomagolóanyagok (pl. üvegpalackok). Ezek a termékek a forgási ciklusból történő kilépéskor válnak hulladékká.

A hulladékok fajtái

A hulladék halmazállapota szerint megkülönböztetünk:

• szilárd;

• folyékony (szennyvíz) és 

• gáz halmazállapotú hulladékokat.

A keletkezés helye szerint:

• termelési és

• települési hulladékokat különböztetünk meg.

A termelési hulladékok az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek következtében képződnek. A települési hulladékok a háztartásokban, az intézményekben (pl. iskola, önkormányzati hivatalok stb.), illetve a szolgáltatásokban keletkeznek.

Veszélyességük szerint megkülönböztetünk:

• veszélyes, illetve

• nem veszélyes hulladékokat.

A háztartási hulladék összetétele

A hulladékok összetétele folyton változik. A szervetlen anyagtartalom csökken (hamu, salak), az új csomagolókból származó anyagok (műanyagok, kombinált anyagok) mennyisége növekszik.

Megváltozott a hulladékok fajsúlya is. A könnyű, ám mégis nagy térfogatot betöltő műanyagok miatt ez az érték folyamatosan csökken, így ez növeli az elhelyezési gondokat.

A háztartási hulladékok az emberi tevékenység eredményeként keletkeznek az élet minden területén. A hulladék a megvásárolt termékkel kerül be a háztartásba. A háztartási hulladékok egyrészt tehát a termékek elhasználódásából, másrészt pedig a termékek csomagolásának feleslegessé válása révén keletkeznek.

A háztartásban keletkező szilárd hulladékokat legcélszerűbb anyaguk szerint csoportosítani, mert hasznosításuk is eszerint oldható meg. Ezek alapján a hulladékok következő csoportjait különböztetjük meg: 

• papír hulladékok;

• műanyag hulladékok;

• fém hulladékok;

• üveg hulladékok;

• textil hulladékok;

• komposztálható anyagok;

• kevert hulladékok;

• veszélyes anyagok, hulladékok.

A települési szilárd hulladék olyan szilárd hulladék, beleértve a nagydarabos hulladékot (lomot) is, amely a lakossági, fogyasztási, intézményi, szolgáltatási, kereskedelmi és vendéglátási tevékenységből, közterületek tisztán tartásából származik.

Legfontosabb adatok a települési szilárd hulladékokról Magyarországon:

• Hulladékkeletkezés összesen (háztartási és ipari): 80 millió tonna / év

• Háztartási települési szilárd hulladék: 4,5 millió tonna / év

• Emberi fogyasztás során keletkező napi szilárd háztartási hulladék: 0,66 kg / nap

• Emberi fogyasztás során keletkező éves szilárd háztartási hulladék: 242,5 kg / év

 A Pentagon mintegy 10.000 katonát von ki Európából, közölte a The Wall Street Journal.

Két páncélosdandár hagyja el Németországot: Baumholder és Grafenwöhr.

Az V hadtestparancsnokság wiesbaden-i központja is felszámolásra kerül.

Egy-egy repülőszázad is átvezénylésre kerül Olaszországból, illetve Spangdahlenből.

Leon Panetta amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy 40.000 amerikai katona a jövőben is Németországban marad. A kivonások utánaz Egyesült Államok továbbra is mintegy 70.000 katonát állomásoztat Európában.

 Leon Panetta:

 (Forrás)

A hulladék története

A hulladék egyidős az élettel. Minden élőlény termel valamiféle hulladékot élete során, és maga is „hulladékká” válik, mikor elpusztul. A természetben keletkező hulladékok nyersanyagként szolgálnak más élő szervezetek számára, és részévé válnak az anyagok természetes körforgásának az életközösségek táplálékláncában. A lebontó szervezetek (pl. gombák, baktériumok) azok az élőlények, amelyek visszaalakítják az elhalt szerves anyagokat ásványi anyagokká.

Amíg az emberek kisebb populációkban, a természettel szoros harmóniában éltek, nem jelentett különösebb problémát a keletkező hulladék. A hulladékok a természetben található, főleg szerves anyagokból álltak, melyek viszonylag gyorsan lebomlottak.

Az állandó települések mellett jöttek létre az első „szeméttelepek”. A legrégebbi szeméttárolók egyikét egy kőkorszaki településen találták Norvégiában. A hatalmas szemétdombot, amely csontokból, cserepekből és hamuból állt, a jelek szerint időnként felgyújtották, valószínűleg azért, hogy megszabaduljanak a kellemetlen bűztől.

A rómaiak fejlett kultúrájában már létezett a maihoz hasonló szemétszállítási rendszer. A keletkező szilárd konyhai hulladékot cserépedényekben tárolták, és megfelelő fizetségért naponta elszállították azt a városon kívüli parasztgazdáknak. A folyékony hulladékot, szennyvizet „modern” csatornarendszer vezette el, melyet szintén térítés ellenében lehetett igénybe venni.

A „sötét” középkorban a szemetet kihajították az ablakon az utcára, a vároldalba. Az emberek a rothadó, bűzlő anyagokkal teli utcákon csak gólyalábon, vagy az azóta divatos magas sarkú cipőkben tudtak járni. Rengeteg patkány nyüzsgött ezeken a helyeken rendszeres járványokat okozva (pestis, kolera). Mikor felismerték a szemét és a járványok közötti összefüggést, magánvállalkozások alakultak a szemét elszállítására.

A hulladék eltakarítása azonban csak a 19. században vált általánossá, miután Robert Koch kétséget kizáróan igazolta, hogy a betegségeket a szemétben levő kórokozók okozzák. A keletkezett szemetet elszállították a településen kívülre, azonban biztonságos elhelyezésről még nem lehetett beszélni.

Talán a legkörnyezetkímélőbb hulladékkezelést valósították meg a falusi parasztgazdák. Gyakorlatilag elszállítandó hulladékot nem termeltek. Csomagoló anyagokra nem volt szükségük, mert nagyrészt önellátóak voltak, tároló edényeiket pedig évtizedekig használták. A szerves hulladékokat feletették a háziállatokkal, vagy a talaj trágyázására használták.

Az emberi civilizáció rohamos fejlődésének "eredménye" a hulladéktermelés drasztikus növekedése. A "civilizált" ember által termelt hulladék jelentős része azonban a természetben már nem talál felvevőre. Az elmúlt századok alatt a hulladék mennyisége mellett az összetétele is megváltozott. Ma már megjelentek benne kémiailag egészen új, nehezen lebomló, részben erősen mérgező (esetleg sugárzó) anyagok, amelyek évszázadok alatt sem bomlanak le. A környezetet a hulladékok korábban elképzelhetetlen gigantikus mennyisége fenyegeti.

A modern társadalmak egyik legégetőbb kérdése a környezeti problémák kezelése, a környezet terhelésének gyors növekedése. Vizeink, erdőink, a levegő, a nem vagy lassan megújuló energia- és nyersanyagforrások védelme mind a jelen, mind a jövő generációi szempontjából kulcsfontosságú kérdés. Környezetünk védelmében a hulladékok hasznosítása kiemelten fontos terület.

Az iparban és a háztartásokban hulladékká vált csomagolás jelentős része hasznosítható. A hasznosításhoz nélkülözhetetlen ezeknek az anyagoknak a pontos válogatása, azaz a szelektíven történő gyűjtése.

(Forrás), (Forrás), (Forrás), (Forrás) (kép)

Néhány definíció, illetve "terminológia" a szakmámból.

Biztonság: a Magyar Értelmező Szótár szerint „a biztonság veszélytől, vagy bántódástól mentes, zavartalan állapot”. Zavartalan állapot – mint tudjuk – nem létezik, másrészt nem a zavar teljes hiánya, hanem valamilyen „még elviselhető” mértéke és gyakorisága az, ami már valamilyen szinten biztonságnak tekinthető.

Azonban ahhoz, hogy teljes legyen ez a biztonság az szükséges, hogy minden valós fenyegetésre védelmet nyújtson, ugyanakkor „körkörös” legyen, vagyis minden támadható ponton biztosítson valamilyen akadályt a támadó számára. Mindezek mellett elvárható, hogy folyamatosan létezzen.

Védelem: (a magyar nyelvben) tevékenység, illetve tevékenységek sorozata, amely arra irányul, hogy megteremtse, szinten tartsa, fejlessze azt az állapot, amit biztonságnak nevezünk.

Röviden tehát: a biztonság egy olyan állapot, amelyben valaki vagy valami a lehetséges fenyegető hatások ellen a megkívánt mértékben védett. A védelem pedig ebben az értelemben a fenyegetések elleni, a biztonság (mint megkívánt állapot) megteremtésére és fenntartására irányuló tevékenységek, rendszabályok összessége.

A biztonság alapmodellje:

• a biztonság alanya;
• fenyegetések;
• a veszélyeztetés forrásai.

A biztonság alanya: a fenyegetések által veszélyeztetett objektum.

Fenyegetések: olyan potenciálisan káros, vagy meg nem engedett (kölcsön)hatások, amelyek a védendő objektumot – annak létét, érdekeit, állapotát, működését, vagy valamely tulajdonságát – károsan, egy megengedett/elfogadható mértéknél jobban befolyásolják.

Beszélhetünk anyagi, információs, szellemi fenyegetésről. A sebezhetőség a biztonság alanyának egy olyan tulajdonsága, hiányossága, vagy gyengesége, amely lehetőséget teremt egy fenyegetést megvalósító (kölcsön)hatás érvényesülésére.

A veszélyeztetés forrásai: a biztonság alanyát veszélyeztető kölcsönhatásokban érintett objektumok. Veszélyforrások lehetnek a természeti és az épített környezet (ezek egyes összetevői); technikai eszközök; vagy emberek, csoportok, szervezetek, stb. Amennyiben a veszélyeztető hatást a veszélyforrás egy másik – természeti, mesterséges, vagy társadalmi – "eszköz" közvetítésével, felhasználásával váltja ki, beszélhetünk a veszélyeztetés alanyáról, eszközéről és tárgyáról (a biztonság alanyáról).

Fenyegetés: különböző, potenciálisan bekövetkező, lehetséges (kölcsön)hatás.

Egy fenyegetés konkrét bekövetkezésére a szakirodalom általában a biztonsági esemény kifejezést használja.

A biztonsági esemény fogalmának kétféle értelmezése is van:

• Az egyik értelmezés a fenyegetés minden bekövetkezését magában foglalja, függetlenül attól, hogy az adott objektum biztonsága sérült-e. Lehetséges ugyanis, hogy a fenyegetés bekövetkezik, de a védelem megakadályozza, hogy annak hatása a biztonság alanyára – a megengedett mértéket meghaladó módon – érvényesüljön.
• A másik értelmezés csak azt tekinti biztonsági eseménynek, amikor bekövetkezett a védendő objektum biztonságának megsértése.

A biztonság kockázatalapú megközelítése
A megközelítés abból indul ki, hogy a biztonság egy dinamikusan változó, kedvező – a követelményeknek megfelelő – állapot, amelynek megváltozása nem valószínű, de nem is lehet kizárni. Vagyis minél kisebb a változás valószínűsége, annál nagyobb a biztonság. A tökéletes biztonság a gyakorlatban szinte sohasem érhető el, mindig számolni kell valamilyen kockázattal és a védelmi intézkedéseket a kockázatok elemzésére kell építeni.

A kockázatmenedzsment fogalomrendszerében a kockázat ismert negatív hatású és megjósolható bekövetkezési valószínűségű jövőbeni esemény. Mivel a negatív hatás bekövetkezése függ a sebezhetőségtől is, a kockázat mértéke a fenyegetés bekövetkezése valószínűségének, az ezzel kapcsolatos sebezhetőség valószínűségének, valamint a potenciális hatás mértékének függvénye.

A kockázatalapú megközelítés szerint a biztonság megvalósítása, a kockázati tényezők (fenyegetések) kiküszöbölése ráfordításokat igényel, és sok esetben nem is lehetséges. Ezért olyan tevékenységrendszer szükséges, amely a kockázati tényezők azonosítására, káros hatásuk felmérésére alapozva határozza meg a „költséghatékony” megoldást. Ehhez tisztában kell lenni a sebezhetőségekkel, a fenyegetésekkel, valamint azzal, hogy ezeket milyen védelmi intézkedésekkel lehet mérsékelni.

 (Forrás)

A világ legnagyobb szélturbináját fejlesztette ki és építette fel az új budapesti metrószerelvények gyártójaként ismerős Alstom.

A francia kormány 2011 júliusában hirdetett pályázatot egy 3 GW összteljesítményű tengeri szélturbina park építésére. A világ legnagyobb turbinalapátjaival rendelkező Haliade 150 elnevezésű szélturbinát erre a pályázatra fejlesztette az Alstom.

A Haliade 100 méter magas, 1.500 tonna. 30 méter mély alapokon áll. A lapátjai 73,5 méter hosszúak, amelyek pillanatnyilag a legnagyobbak a világon. 

A turbina teljesítménye: 6 MW (referencia: a Paksi Atomerőmű 2.000 MW-os), 5.000 háztartás áramellátását szolgáltatja.

CE. Conformité Européenne. Jelentése: EU konform.

Eredeti szándék szerint: "The CE marking ... states that the product is assessed before being placed on the market and meets EU safety, health and environmental protection requirements."

Kínai szándék szerint: "China Export".

Így néznek ki:

Bal oldalon az eredeti logó (nyilván négyzetrács nélkül), jobb oldalon a kínai. Különbség? Nos, ha jobban szemügyre vesszük, a kínai változaton a betűk közelebb vannak egymáshoz...

Kedves vásárló! Ahhoz, hogy a jelölések alapján el tudd dönteni, hogy európai minőségügyi szabványoknak megfelelő, vagy kínai "szabványnak" megfelelő terméket kapsz kézhez, még egy dologra szükséged lehet:

Mi a hamisítvány?

Hamisítvány: amit nem Kínában gyártanak.

Kapitány a hajónaplónak:

Gépház riadó! Indulásra felkészülni!

Egy ideje gondolkodom már rajta, hol lehetne összegyűjteni azt a pár -számomra érdekes- gondolatot, amit érdemesnek tartok arra, hogy megőrizzem az utókor(om)nak.

Vagyok annyira önző, hogy elsősorban magam miatt csináljam. Évek óta érzem, hogy egyszer valaki majd komoly összeget fog keresni azzal, hogy vmi közepes bonyolultságú algoritmust megálmodva a már egyszer elolvasott adatokat katalogizálja. Azt vettem észre, rengeteg időm megy el arra, hogy egy információt keresve olyan irreleváns tartalmakat böngésszek, melyekből kinyerni szándékozom azt a bizonyost, persze többnyire sikertelenül. Kellene vmi jó kis katalogizáló, platformfüggetlen, on-line szinkronizálható katalógus... Erre szánom ezt a blogot.

Vissza a kályhához! Szóval, a gondolataim megosztása... Kézenfekvő lenne kiposztolni vmi menő közösségi oldalra, de ennél azért többre vágyom. Így most elérkezett az idő, hogy kísérleti jelleggel blog írásába kezdjek.

Aztán majd meglátjuk mennyi időm, és főleg kedvem lesz foglalkozni vele...

Elsőre ennyi elég is.

Nincs is más hátra: gépház! Negyed fordulattal előre! : )