Hulladék vagy szemét?

A hétköznapi életben sokszor használjuk, és gyakran összekeverjük a két fogalmat, pedig lényeges különbség van közöttük.

Szemétnek hívjuk az olyan haszontalanná vált és általában vegyesen tárolt, szétszórt anyagokat, holmikat, amelyeknek további felhasználásáról már lemondtak, kezelésükről, elhelyezésükről nem gondoskodnak.

Hulladéknak azokat a dolgokat, tárgyakat (anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, szennyezőanyag, stb.) nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak, tőlük birtokosuk megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles, és kezelésükről külön kell gondoskodni. Ez a gondoskodás a hulladékok újrahasználatát, hasznosítását és ártalmatlanítását jelenti.

Az újrahasználat a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználását jelenti. Ilyen termékek a többször felhasználható, újratölthető csomagolóanyagok (pl. üvegpalackok). Ezek a termékek a forgási ciklusból történő kilépéskor válnak hulladékká.

A hulladékok fajtái

A hulladék halmazállapota szerint megkülönböztetünk:

• szilárd;

• folyékony (szennyvíz) és 

• gáz halmazállapotú hulladékokat.

A keletkezés helye szerint:

• termelési és

• települési hulladékokat különböztetünk meg.

A termelési hulladékok az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek következtében képződnek. A települési hulladékok a háztartásokban, az intézményekben (pl. iskola, önkormányzati hivatalok stb.), illetve a szolgáltatásokban keletkeznek.

Veszélyességük szerint megkülönböztetünk:

• veszélyes, illetve

• nem veszélyes hulladékokat.

A háztartási hulladék összetétele

A hulladékok összetétele folyton változik. A szervetlen anyagtartalom csökken (hamu, salak), az új csomagolókból származó anyagok (műanyagok, kombinált anyagok) mennyisége növekszik.

Megváltozott a hulladékok fajsúlya is. A könnyű, ám mégis nagy térfogatot betöltő műanyagok miatt ez az érték folyamatosan csökken, így ez növeli az elhelyezési gondokat.

A háztartási hulladékok az emberi tevékenység eredményeként keletkeznek az élet minden területén. A hulladék a megvásárolt termékkel kerül be a háztartásba. A háztartási hulladékok egyrészt tehát a termékek elhasználódásából, másrészt pedig a termékek csomagolásának feleslegessé válása révén keletkeznek.

A háztartásban keletkező szilárd hulladékokat legcélszerűbb anyaguk szerint csoportosítani, mert hasznosításuk is eszerint oldható meg. Ezek alapján a hulladékok következő csoportjait különböztetjük meg: 

• papír hulladékok;

• műanyag hulladékok;

• fém hulladékok;

• üveg hulladékok;

• textil hulladékok;

• komposztálható anyagok;

• kevert hulladékok;

• veszélyes anyagok, hulladékok.

A települési szilárd hulladék olyan szilárd hulladék, beleértve a nagydarabos hulladékot (lomot) is, amely a lakossági, fogyasztási, intézményi, szolgáltatási, kereskedelmi és vendéglátási tevékenységből, közterületek tisztán tartásából származik.

Legfontosabb adatok a települési szilárd hulladékokról Magyarországon:

• Hulladékkeletkezés összesen (háztartási és ipari): 80 millió tonna / év

• Háztartási települési szilárd hulladék: 4,5 millió tonna / év

• Emberi fogyasztás során keletkező napi szilárd háztartási hulladék: 0,66 kg / nap

• Emberi fogyasztás során keletkező éves szilárd háztartási hulladék: 242,5 kg / év

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.